A transznacionális média és az eltűnt provincia
György Péter, esztéta
A média éppolyan megkerülhetetlen, mint amilyen hatástalan is, de mégsem mondhatjuk, hogy ártatlan és főképp, hogy ártalmatlan lenne. A kérdés az, hogy élhetünk együtt egy olyan intézménnyel, amely fölött semmiféle uralmunk sincs.
http://web.balinthaz.hu/Event/global_day_of_jewish_learning_2016-11-20
////////
November 20. vasárnap, 15:00 - 19:00
Kép-telenségek délutánja - A Zsidó Tanulás Világnapja [Global Day of Jewish Learning] a Bálint Házban
✡ beszélgetések ✡ dilemmák ✡ magyarázatok ✡ viták ✡
A Zsidó Tanulás Világnapja – melynek idei témája a ”Kép-telenség” – hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Bálint Házban.
November 20-án azoknak kedvezünk, akik nem szeretnek éjszakázni. Ha Sávuotkor nem bírtok fennmaradni, gyertek el most! A Global Day of Jewish Learningen idén a faragott képek tilalma indítja meg fantáziánkat, majd ettől elvonatkoztatunk. Tanulni fogunk. Zsidóul. Mit is jelent ez? Lesznek szövegek, megannyi kérdés, előadók, gondolatkeltők, értelmezők és értelmezések. Lehet majd Tórát forgatni és lehet kép-midrást készíteni. Szó lesz tilalomról és engedélyről, képről és szóról, bálványról és Istenről és azt gondoljuk sok minden másról is.
■■ Mi az a Zsidó Tanulás Világnapja? ■■
Adin Steinsaltz rabbi, 2010. november 7-re fejezte be hatalmas munkáját. Elkészült a Talmud fordításával és az ehhez kapcsolódó magyarázatokkal. Munkája egyben a küldetése is, hogy a zsidó emberek visszatérjenek a talmudi szövegek tanulásához. Azóta évről évre a zsidó közösségek mindenhol a Földön csatlakoznak a Global Day of Jewish Learning eseményéhez.
■■ Mi a Talmud? ■■
A héber "Talmud" szó "tanulás"-t jelent. Az ókori zsidóság vallási és tudományos műveként a "szóbeli hagyományt" (melyet a 2. jeruzsálemi templom lerombolása után kezdtek csak összegyűjteni és leírni) tanulhatja általa olvasója. A talmudi szemelvényekből a zsidók és nem zsidók egyformán épülhetnek a Talmud többezer éves bölcsességéből.
A Talmud (héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza.
Magába foglalja a Misnát és annak magyarázatát, a Gemárát, ami az úgynevezett szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata – azaz az úgynevezett írott Tan (a Tóra, Mózes öt könyve) értelmezése körül kialakult Szentírás-magyarázó és a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány végleges rögzítése.
A Misna a hagyomány szerint Jehuda Hanászi szerkesztésében, 189-ben körül nyerte el végleges formáját, míg a Gemára a 2. és 6. század között. (A Talmud mintegy 800 rabbira, tanítóra hivatkozik név szerint is). A Gemára a Misna sokkal rövidebb és tömörebb szövegére reflektál, azt kommentálja, a különféle értelmezési hagyományokat egymással ütközteti, alternatív véleményeket ismertet, szájhagyomány útján örökített tantételeket rögzít. A Talmud sokat merít a Misnával párhuzamosan szerkesztett, az abban helyet nem kapó vagy másodlagos jelentőségűnek tekintett magyarázatokat tartalmazó, annál sokkal bőbeszédűbb, ugyancsak tematikus rendszerbe foglalt Tószeftából.